Ezt a gyrosost már a Hungária is dalba foglalta, ők így emlékeztek meg róla:

"Óó, Isztambul, vágyom nálad lenni bitangul". Én ezt szerény tehetségemnek köszönhetően így költeném át: Óó, Isztambul, vágyom nálad enni bitangul. Ezután a kis zenei kitérő után gondolom kitaláltátok már, hogy az Isztambul nevű helyet látogattam meg. Sajnos állandó szakértő társam nem lehetett ott de attól függetlenül én jót ettem. Mint a cikk címéből kiderült, a jól bevált gyros helyett kipróbáltam a gyros-tál elnevezésű finomságot. Nem csalódtam. A hús nagyon finom volt, természetesen borjú, a saláták finomak, frissek voltak, a szószok is kiválóra sikeredtek. Csak az a fránya csípősség. Lehet, hogy a tál mérete miatt, de nem nagyon érződött benne. Ám ez nem rontott az összképen. A dalból sejthetitek, hogy bátran ajánlom mindenkinek! Tessék elfáradni az Oktogonig és betérni ebbe a török szigetbe Budapest közepén. Akinek kedve van az étele mellé egy vízipipát is elszívhat.

Íme az értékelésem:

Hely: Nagyon kellemes, kényelmes székekkel/puffokkal, kellemes vízipipa illattal. 10/9

Gyros: Finom, sőt nagyon finom volt. A csípősségen lenne még mit javítani ám ez nem ront az összképen. Bátran ajánlom mindenkinek: 10/8